Kapható Budapesten a Ferenciek terén a katolikus könyvesboltokban, vagy megrendelhető e-mailben:
címen, ekkor az árhoz még a postai
utánvét költségét hozzá kell adni.
Az 1913. február 13-án kelt levél:
h 13
g
„Semmi sem győzheti le azokat, akik a kereszt súlya alatt sóhajtoznak”
Pio atya levelezése gyakran utal isteni Jegyesével,
az Isten Fiával való kapcsolatára. A beszélgetésekből kirajzolódó teológiai
szemlélet tökéletesen megfelel a szentírási kinyilatkoztatásnak és az
egyház szent hagyományának. Ez tűnik ki az alábbi levélből is, amelyben
Jézus a hiteles kereszténység jeleként a kereszt hordozására hívja Pio
atyát [116].
Pietrelcina, 1913. február 13.
h
g
I.M.I.F.*
Szeretett atyácskám!
Nagyon jól vagyok. Méltatlanságom ellenére Jézus továbbra is szeret,
mert engedi, hogy azok a verések még durvábban folytatódjanak. Huszonkét
napja egyfolytában megengedi nekik, hogy kitöltsék rajtam haragjukat.
Atyám, egész testem tele van zúzódásokkal, annyi ütést álltam ki ellenségeink
kezétől.
Többször odáig mentek, hogy letépték rólam a hálóinget,
s úgy ütlegeltek. Mondja, nem Jézus volt-e, aki megsegített ezekben
a keserves percekben, amikor a gonosz lelkek – mindentől megfosztva
– tönkre akartak tenni és el akartak pusztítani? Ráadásul miután eltávoztak,
még sokáig ruhátlanul feküdtem ebben a hidegben, mert mozdulni sem bírtam.
Mennyi kegyetlenséget kellett volna még kiállnom, ha jóságos Jézusunk
meg nem segít!
Nem tudom, mi vár rám. Csak egyet tudok biztosan: az
Úr sohasem szegi meg ígéretét. Jézus mindig azt mondogatja: „Ne félj,
szenvedést hozok rád, de erőt is adok hozzá. Próbára teszem lelkedet;
azt akarom, hogy megtisztuljon e mindennapos, rejtett vértanúság által.
Ne ijedj meg, ha engedem, hogy a gonosz lélek meggyötörjön, hogy a világ
ellenedre legyen, hogy bánatot okozzanak neked azok, akik számodra legkedvesebbek,
mert semmi sem győzheti le azokat, akik a kereszt súlya alatt sóhajtoznak
az én szeretetemért, s akiket én magam védelmezek.”
A múltkor azt mondta Jézus: „Hányszor elhagytál volna,
fiam, ha nem feszítelek keresztre! A kereszt alatt az ember megtanul
szeretni; [a keresztet] nem adom meg mindenkinek, csak azoknak a lelkeknek,
akik a legkedvesebbek nekem.”
Köszönöm, hogy sokat imádkozik értem az Úrhoz. Ígérem,
hogy amikor vele vagyok, én is szót emelek az ön ügyéért. Jó az Úr Jézus,
és nem tudja majd megtagadni kérésemet, bármily halkan jut is fülébe
kiáltásom.
Nem felejtettem el azt a két lelket Jézusnak ajánlani.
Kérem, biztosítsa őket, hogy legyenek nyugodtak. Jézus kicsit több ráhagyatkozást
és bizalmat vár tőlük. Szegények nem is tudják, mennyivel kedvesebbek
ilyenkor Jézus szemében, mint amikor közel érzik a vigasztalást. Nem
veszik észre, hogy Jézus jobban segíti őket most, mint azelőtt. Jézus
egyedül magának akarja megnyerni őket, ezért szór töviseket az életükbe.
Ha San Marcóban jár, kérem, adja át üdvözletemet a
tartományfőnök atyának. Azt is szeretném, ha még egyszer megkérné, engedélyezze,
hogy gyóntathassak. Szinte biztos, hogy reménytelen, de nem tudom elhallgattatni
magamban ezt a titokzatos hangot. Bármire kész vagyok, amit az elöljáró
akar, és egy újabb elutasítás [elfogadása] komoly megadást jelent részemről.
Családom minden tagja üdvözli; a főtisztelendő atya
is üdvözletét küldi; Francesco ezer puszit küld.
Imádkozzék azért, akinek szívéhez ön oly közel áll!
fra Pio
* A Pio atya leveleinek elején olvasható
betűk Jézus, Mária, József és Ferenc nevének kezdőbetűi. Jézus és József
„J” betűje helyett „I” áll a latin Iesus, Ioseph írásmódnak megfelelően.